A Csernobil közelében lévő békák a színük megváltoztatásával alkalmazkodtak a sugárzáshoz
Most egy vizsgálat szintén bizonyítékot talált a békák alkalmazkodására. A nagyobb melaninváltozatok szurokfeketévé változtatják a csernobili békákat - és ugyanígy megvédik őket a sugárzás káros hatásaitól.
mentafiu
A nagyobb melaninváltozatok szurokfeketévé változtatják a csernobili békákat - és ugyanígy megvédik őket a sugárzás káros hatásaitól.
1986-ban a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában katasztrófa történt, és figyelemre méltó mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel, amely tönkretette a környezetet és az emberi lakosságot is.
Több mint 3 évvel a csernobili katasztrófa után azonban - írja a Phys.Org - Csernobil ma Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi területe, ahol olyan veszélyeztetett fajok élnek, mint a medvék, farkasok és hiúzok.
A kutatók emellett a természetvédelmen túli okokból is szemmel tartják az itt élő állatokat. Kíváncsiak arra, hogy a most Csernobilban élő állatok közül vajon milyen fajok és hogyan alkalmazkodnak a sugárzáshoz.
Most egy vizsgálat szintén bizonyítékot talált a békák alkalmazkodására.
A megfigyelés 2016-ban kezdődött, miközben a kutatók megfigyelték, hogy csernobil belsejében lévő fák békái szokatlan fekete árnyalatot fejlesztettek ki - a szokásos dinamikus zöld színükhöz képest.
A Miami Herald szerint a tudósok a békák árnyalatbeli különbségeit leolvasva felfedezték, hogy a csernobili, hagyományosan magas sugárzású területekhez közelebb élő békák sötétebb színűek voltak.
" A sötét árnyalat a baleset idején a leginkább fertőzött helyeken belülről vagy azok közeléből származó békákra jellemző" - állítják a kutatók.
De pontosan miért is van az, hogy egyes csernobili békáknak manapság szinte szurokfekete a pórusa és a bőre színe?
A válasz a melaninban keresendő, egy sötét pigmentben, amely számos szervezet, köztük az egyének és az állatok sötétebbé tételéért felelős.
Kevésbé ismert azonban, hogy a melanin az ultraibolya sugárzás és az ionizáló sugárzás eredményeit is képes minimalizálni azáltal, hogy felveszi, majd eloszlatja a sugárzási energiát.
A melanin hasonlóképpen képes semlegesíteni és ionizált molekulákat szerezni a sejt belsejében, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé potenciális, hogy egy sugárzás által sújtott szervezet károsodást szenved, következésképpen növekszik a túlélési lehetőségei.
"Tanulmányunk eredményei azt támasztják alá, hogy a csernobili békák a sugárzásra reagálva gyors evolúciós változáson mentek keresztül" - írták a tudósok.
A kutatók továbbá azt állították, hogy ez a nézet "első lépést tesz a melanin védő szerepének jobb részletezéséhez a radioaktív szennyezés által gyötört környezetben", és "megnyitja az ajtókat a vonzó programok előtt olyan különböző területeken, mint a nukleáris hulladékok ellenőrzése és a hely expedíciója".
Sajnálatos módon a Csernobil környéki természeti környezetre vonatkozó kutatási tanulmányokat még az ukrán erők oroszországi invázióval szembeni védekezésének idejére is felfüggesztették, de a tudósok remélik, hogy hamarosan újra kutathatnak.
